Tájékoztatás:

A Kullancsgomba – ”Tick-Nix” nem a betegségre, hanem a kullancsokra van hatással, viszont a betegséget hordozó kullancs rejtőzködő életmódban él, akár az Ön életterétől pár méterre vagy közelebb!

A védekezés hiányában, itt megtudhatja milyen veszély fenyegeti Önt és Családját, valamint közvetlen környezetét!

A kullancsok csípése által az emberi szervezetben okozott betegségek:

Az emberre különösen veszélyesek a következő betegségek:

Krimi-kongói vérzéses láz (CCHF)

Kullancsencephalitis (Fertőző Agyvelő- és Agyhártyagyulladás)

Bourbon vírus

Tularemia (Nyúlpestis)

Lyme borreliosis (Lyme-kór)

Tibola

Barbesiosis

Ehrlichiosis (Vérzéses kullancsláz)

Q-láz (kérdőjeles láz)

Mediterrán foltos láz

Agyidegek megfertőzésével számtalan betegség

és

Kutyák és macskák betegségei

Figyelem!

Krími-kongói vérzéses láz

Budapesten és több megyében is feltűnt már a

Krími-kongói vérzéses lázzal járó igen veszélyen vírus!!!

Az Ebolához hasonló tünetekkel járó vérzéses láz!

A járvány az elindulása után futótűzként terjed tovább!

A CCHF nemcsak fontos közegészségügyi veszélyt jelent, hanem jelentős hatást gyakorol az egészségügyi személyzetre, különösen az erőforrásokban szegény országokban (Megjegyezés: Magyarország igen nehéz helyzetben lenne, ha a CCHF vírus elindul).

Az EBOLA tünetekkel járó vérzésre nincs gyógymód!

A CCHF vírusnál a betegek súlyos vese- vagy májelégtelenségben halnak meg.

A betegség tünetei néhány napos lappangás után, hirtelen jelennek meg: lázzal, hidegrázással, izomfájdalommal indul a baj, mintha egyszerű influenzáról lenne szó. Ehhez társulnak azután az errefelé nem különösebben ritka gyomor- és bélpanaszok. Azután döbbenetes fordulatot vesz a betegség: a bőrön pontszerű vérzések jelennek meg, majd a fogínyből, az orrból, a gyomorból és a bélből is vér kezd szivárogni. 

(forrás: hazipatika.com)

A Krími-kongói vérzéses láz (CCHF) egy kullancsok által közvetített fertőzés, melyet egy vírus (CCHFV) okoz. Házi és vadon élő állatok a reservoir-jai ezzel az állatgondozókat, vágóhídon dolgozókat és mezőgazdasági dolgozókat veszélyeztetve a leginkább az endémiás területeken. A másodlagos átvitel történhet fertőzött vérrel és más testváladékkal való kapcsolatba kerüléssel. Míg ismert, hogy a CCHFV átvitel Afrikában, Ázsiában és Európában korlátozott, az egész világra vonatkozó kockázati tényezők ezen kereteken belül még nem lettek megfelelően megfigyelve.

Következtetéseink: Ezek az új veszélyek egy újabb kiindulási pontot jelentenek ahhoz, hogy megértsük ezt a zoonózis betegséget a CCHF-t, annak kiterjedését, és az emberi elterjedés veszélyeit.

(forrás: Royal Society of Tropical Medicine and Hygiene)

A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője a magas halálozási arány, a védekezési, illetve a terápiás eszközök hiánya, a könnyű emberről-emberre terjedés. Ebbe a körbe tartoznak az olyan vírusok, mint a rettegett fekete himlő, az Ebola vagy a krími-kongói vérzéses láz. A krími-kongói vérzéses láz vírusa már Magyarországon van, de már a környező országokban is jelen van, ahol eddig fertőzés még nem fordult elő.

A magas kockázati csoportba olyan kórokozók tartoznak, mint például a környezetben hosszú túlélési képességgel rendelkező anthrax és a pestisbaktérium, a majomhimlő és a madárinfluenza vírusa. Az általuk okozott megbetegedésekre jellemző, hogy súlyos, gyakran életet veszélyeztető és sokszor nem tipikus tünetekkel jelentkeznek.

(forrás: ANTSZ)

Legfontosabb tények:

• A krími-kongói vérzéses láz (CCHF), súlyos vírusos vérzéses láz.
• CCHF járvány halálozási aránya akár 40%.
• A kullancsok által terjesztett vírus elsősorban az emberekre és haszonállatokra veszélyes. Emberről emberre terjedő fertőzés, a vér, a váladék, szervei vagy más testnedvekkel fertőz.
• Nincs vakcina sem az emberekre, sem az állatokra.

(forrás: WHO)

Fertőző Agyvelő- és Agyhártyagyulladás

Az agyvelő-, és Agyhártyagyulladás kezdeti tünetei a magas láz, az étvágytalanság, a levertség, és a fejfájás. Ezek a tünetek a csípés után egy-két héten belül jelentkeznek és hamarosan általában kezelés nélkül is elmúlnak. Az esetek egy részében azonban (kb. minden 10-ből 1-2 beteg) a csípés után 2-4 hét múlva újra magas láz, fejfájás, szédülés, hányás, aluszékonyság következik. Megbénulhatnak a végtagok és a légzésért felelős izmok is, valamint epilepsziára emlékeztető görcsök következhetnek be. A betegség nagyon ritkán halálos is lehet, az esetek kb. 95 %-ában nyom nélkül gyógyul.

A cikk folytatása a Redberry oldalán olvasható.